Z generáció 9 pontban
Nem gondolom, hogy van olyan olvasó, akinek Trunk Tamást be kellene mutatni, de ha mégis, akkor csak „távirati stílusban” (hogy igazi boomer legyek…): Tamás új generáció-szakértőként, kommunikációs tanácsadóként nemcsak Magyarországon, hanem Ausztriában is előad konferenciákon, a Campaigning Bureau ausztriai ügynökség Z generációs tanácsadója. Emellett persze influenszer, rádiós műsora van, profi síelő és van néhány könyve is. Ja: 19 éves. Most pedig Trunk Tamás cikkében 9 pontban foglalja össze gondolatait a Z generációs marketingről.
1. VÁLTOZÓ MÁTRIX
A generációváltás változtatást, tudatos fejlődést, adaptációt feltételez. Nemcsak a társadalmunk, hanem a marketing- és kommunikációs mátrix is jelentős változásokon megy keresztül. Az offline világunk mellett párhuzamos univerzumok fejlődnek, a közösségimédia-felületek, és azon túl a We3 világa is, mely nem is olyan távoli jövőben a vállalati külső kommunikáció mellett a belső kommunikációban is szerepet kaphat. Egyre több területen kell helytállni. De fogalmazhatunk úgy is, egyre több terület az, ahol kiugrási lehetőségük van a márkáknak.
2. A Z GENERÁCIÓ HORIZONTÁLIS SZÓRÓDÁSA
A globalizáció mégsem hozta el, hogy beteljesedjen a generációnkra rásütött bélyeg: „mind ugyanolyanok vagyunk”. Az eredet, a lokalitás, és a purpose, a cél, ahova tartunk, kontextust ad a Z generációs fiatalok színes hangkavalkádjának. Újabb és újabb olyan témák kerülnek előtérbe különböző új generációs szcénákban, a közösségi média algoritmusával is támogatott „dobozokban”, amikre a Z generáció elsőként csatlakozik látványosan. Hisz a közösségi média erősítőként mutatja a társadalomban különösen az új generációkat érintő trendeket.
3. VÁLLALATOK ÖNMEGHATÁROZÁSA
Az új generáció magával ragadása nem a kommunikációs csatornákkal és az ügynökségek munkájával kezdődik. A vállalatok önmeghatározása, a társadalmi elköteleződések márkásítása, és egy közös, az új generáció számára érthető, és magával ragadó belső vállalati márkakultúra kiépítése sokkal fontosabb lett, mint korábban.
4. INKLUZIVITÁS, DE EGYEDI RECEPTTEL
A márkák mára divatos, kívánatos és szerencsés esetben hiteles „inkluzív” szemléletmódja, az individuumok tisztelete az, ami egy márkát kiemel és szimpatikussá tesz. Az inkluzív vállalatok, a vállalatok egyirányú elfogadó építkezése közben a „különbözőség” megtartása a piacon nagyon fontos, és nagyon nagy kihívást jelent. Fontos a valódi „miért”-alapú meghatározása a vállalatnak, ami kihat minden vállalati osztály működésére. Ezáltal válik a munkavállaló személyének elfogadása is hitelesnek. Ha ezek a purpose-ök találkoznak, akkor tudnak a vállalatok profitábilis működéssel együtt „ügyeket” is megmozgatni.
5. JUST DO IT
A vezetők, vállalati vezetők, márkák arcai szomszédainkká váltak, akikre bármikor „ráírhatunk”, és nyomon követhetjük életüket. Ha csak a TikTokra felnézünk, látjuk a márkák tudatos ügyetlenkedését, hogy egybesimuljanak az új generáció közösségimédia-tartalmával. Ezért is fontos, hogy ne merevítsünk ki a falakat a generációk között, ne általánosítsuk félelmeinket, hanem lépjünk közelebb egymáshoz, divatos szóval mondva kollaboráljunk, és ahogy a Nike, a Z generáció számára legnépszerűbb márkája kutatások szerint: „Just do it”.
6. TÁRSADALMI PROFITTERMELÉS MINDEN LÉPÉSBEN
Egy fontos különbséget jelent a generációváltozás indukálta marketing és társadalmi felelősségvállalás terén. A korábbi társadalmi felelősséget gyakran figyelmen kívül hagyó marketingaktivitásokat szakaszosan követte a „visszaadás”, a giving back. Ehelyett ma a profittermelés minden lépésében fontos a társadalmi profit teremtés, a purpose-alapú márkaaktivizmus. Kutatások szerint a Z generációnál, és majd a Z generációt követő alfa-generációnál ez felerősödve fog jelentkezni: az első generáció, ahol az anyagi javak mellett kiemelten fontos a saját purpose megélésének lehetősége termékvásárlás és például a munkahelykeresés esetén is.
7. LIMITÁLTSÁG MINT ÉRTÉK
A leegyszerűsítő általánosítás ellenére az új generáció tagjai nem tipikusan márkafókuszúak. Hódít a vintage-, az ecoszemlélet, ami persze ugyanúgy egy negatív márkafókuszként is értelmezhető. Mindig is különbözni akartak az új generációk, most azonban a különbözés egy-egy trendje futótűzként terjed a közösségi média algoritmusa segítségével. A limitált termékek óriási „hype”-ját éljük a fiatalok között. A digitális világban már minden elérhető, ezért már olyan szélsőségekhez jutunk, hogy akár egy hype-olt személyiség koncertjén az esővizet is palackozva lehet értékesíteni.
8. BE LIKE WATER, MY FRIEND
A kulturális színterek dobozokként vannak jelen az online világban, ahol bátran, rugalmasan kell a márkáknak jelen lenni. És ahogy Bruce Lee mondta, Be like water, my friend! Befolyni, rezonálni, és bátran elengedve egy pillanatra márkánk határait, ez a titok, hogy nyerjünk a márkánk számára egy adott közösségtől. Hadd tegyenek hozzá, alakítsanak rajta, kritizáljanak, formáljanak mémet belőle. Ez nehéz, hisz gyakran az arculati kézikönyvet látjuk márkánk határaként.
9. KOLLABORÁCIÓK
Az új piaci szegmensek és fogyasztói körök meghódításának elterjedt módszere lett a márkakollaboráció. Teljesen különböző hátterű és kultúrájú márkák találkozhatnak így, és szerezhetnek hitelességet az új generációnál. Itt is fontos kiemelni, hogy ugyanakkor ez csak rövid távú sikert hozhat, ugyanúgy fel kell építeni a márka láthatatlan pilléreit, amik újgeneráció-kompatibilisek, ez lehet az út a hosszú távú sikerhez.
A lineárismarketing-építkezés biztos sikerének végét jelentik ezek a változások, és kis vállalatként, márkaként is az élre lehet törni egyes „kényelmesen” működő piacokon.