A kor, amelyben itt együtt élünk, már sosem lesz normális. A világunkat olyan mértékben változtatják az elmúlt évek kataklizmái által felgyorsult társadalmi, gazdasági és politikai változások, a globális tartaloméhség és annak kiszolgálása, illetve a mesterséges intelligencia elérhető fejlesztései felszínének szomjas kanalazása, hogy folyamatos adaptálódásra, újragondolásra és újraalkotásra vagyunk késztetve.
Ahhoz, hogy az emberek életében relevánsak és értékesek maradjunk, meg kell értenünk, hogy mi az, ami őket körbeveszi és elméjüket leköti.
A polikrízis korában vagyunk, olyan időszakban, ahol a valós konfliktusok és az egyéni jólétet és a társadalmi berendezkedést is fenyegető veszélyek olyan gyakran és olyan gyorsan váltakozva követik egymást, hogy képtelenség ezekre már mind-mind erőforrást és energiát összpontosítani.
Ilyen helyzetben társadalmaink legeslegritkább erőforrása a figyelem. Pont az, amit mindennap munkánkkal próbálunk kizsigerelni, lekötni vagy éppen kiérdemelni (nagyon nem mindegy, hogy állunk ehhez!).
Új gazdaságtani paradigmák mentén kell munkánkat is megterveznünk, hiszen ebben a küzdelemben a figyelmet megosztja a folyamatos változások okozta adaptációs kihívások és a végeláthatatlan mennyiségű (és hullámzó minőségű) audiovizuális inger is, ami mindenkit körbevesz.
Akikhez szólni kívánunk, egyben viszont biztosan közösek, fragmentált apró-cseprő figyelemmorzsáik vannak csak számunkra a folyamatos kihívásokkal tarkított társadalomban. És nem érdeklik őket a márkák öncélú önkifejezései. Megoldást, érdekképviseletet és hasznosságot kívánnak. Azonnal.
Most jött el az időnk. A cselekvés ideje.
Most márkát építeni, a társadalom és a márka viszonyrendszerein dolgozni lehetőség és felelősség, aminek valódi és azonnali kézzelfogható hatása lehet a jelenünkre. Egyébként, ha ez a hatalmas felelősség és lehetőség nem oldja meg a szakmánk utánpótlásgondját, akkor semmi.
A sohasem normális ugyanis megköveteli, hogy egy márka fellépjen, hogy legyen elképzelése, legyenek értékei és kiálljon ezen értékek mellett. Cselekedjen.
A márkák kiállása társadalmi ügyek mellett az emberek elvárása, és ezáltal az új normális. A 2023-as Edelman Trust Barometer meglehetősen borús képet fest a társadalmak lelki állapotáról: az egzisztenciális félelem és a túlzott társadalmi polarizáció állandó nyomást helyez az emberekre. Ebben a helyzetben a márkákba vetett bizalom 62 százalékos, szemben a politikai intézményrendszerekbe vetett hit 50 százalékos eredményével. Kétharmados felhatalmazásunk van, hogy cselekedjünk.
A mi tevékenységünk már arról szól leginkább, hogy miként tudunk aktivistává válni, mozgalmat indítani társadalmi ügyek mentén. Kommunikációs és üzleti területek felelőseiként is a feladatunk, hogy a társadalommal együtt nőjünk, ebben egymásra utaltak vagyunk az emberekkel, és felelősek azért a piacért, aminek szolgáltatunk és amiből élünk. Jane Goodall, a brit etológus egy világot megváltoztató életút tapasztalatával állítja legújabb könyvében is (A Remény könyve) hogy cselekvő optimistaként kell léteznünk, és meg kell osztanunk egymással a sikertörténeteinket, hogy ezekből kollektíven erőt meríthessünk a kihívásokkal szemben.
A purpose zsákutcájából is idevezet az út, a mozgalmi gondolkodás viszi tovább, amit a purpose talaján felépítettünk.
Ez a gondolat elvezet a márkák hasznosságává. Korunk márkaépítését már az határozza meg és teszi fenntarthatóvá, ha megtaláljuk azokat a kapcsolódási pontokat, ahol differenciáló és megoldó szerepünk van. Megvan ehhez a társadalmi elvárás, sőt felhatalmazás, előttünk áll rengeteg megoldandó helyzet és rendelkezésre áll az évek rutinjában tökéletesre csiszolt tudás, amit végre egy új paradigma szolgálatába állíthatunk.
A márka, mint üzleti érték és mint kommunikációs termék az emberek életében tölthet be hasznosságot és megoldást. Képzeljük el azt a világot, ahol nem a diszrupció mentén születnek gazdasági sikerek és új innovációk, hanem ahol új területeket vonunk be és hódítunk meg, így nem a zavarkeltés és az abból keletkező új fogyasztói attitűd a sikeres vállalkozások záloga, hanem az új területek, akár az eddig méltánytalanul háttérbe szorított területek (elég csak egy kiterített ESG-térképre böknünk, mindannyiunknak van ilyen) célzott fejlesztése és bevonása a termékkel kapcsolatos és kommunikációs gondolkodásba.
Ha arra megyünk rá a márkaaktivitásokkal, hogy ne mások kárára növekedjünk, ha végre túllépünk Milton Friedman tételén, és nem csak a profitot tekintjük vállalatunk egyetlen létcéljának, ahogy láthatóan az emberek sem ezt várják tőlünk, akkor ügyek mentén lesz esélyünk fennmaradni, növekedni és értéket teremteni a közös jelenünk és jövőnk érdekében.
Ezt kívánja jól felfogott érdekünk a jelen és a jövő nemzedékének érdekében is. Tartsanak velünk a következő oldalakon, ahol kiváló szakemberekkel járjuk körbe a magyar hirdetői oldal és az ügynökségek érzelmi viszonyát és gyakorlati megéléseit azzal, hol is tart a márkaépítés ma Magyarországon, és merre tartsunk közösen egy jobb holnapért.