Piackutatási trendek 2023-ban
A piackutatást is alkalmazó cégek jogos igénye, hogy gyorsabban kapjanak választ üzleti kérdéseikre, hogy a fejlesztéseik valós ügyféligényeket elégítsenek ki, és a felhasznált kutatási adatok megbízhatóan támogassák a döntéshozás nem egyszerű folyamatát. A piackutató cégek pedig ezen igényekre adott válaszként számtalan olyan megoldást nyújtanak ügyfeleiknek, amelyek nem csak innovatívak és gyorsak, de megbízhatóak is. Nézzük, melyek azok a trendek, amelyek a leginkább befolyásolják a vállalatok világát.
„Nem gondoltam volna pár évvel ezelőtt, hogy újra kell tárgyalnia a szakmának az adatminőséggel kapcsolatos kérdéseket, azonban a nemzetközi, online adatfelvétellel foglalkozó nem piackutató cégek térnyerése és a velük együtt érkező három szempont szerinti súlyozás, újra feladta a leckét a piackutatóknak és az ügyfeleknek."
1. QUICK&CLEAR
A gyors és „automatizált” kutatások (DIY) fejlődése folytatódik
Töretlenül emelkedik a DIY-szolgáltatások iránti kereslet, hiszen ennél olcsóbban és gyorsabban már csak az adatwebshop és az online mérési szolgáltatások tudnak információt nyújtani az ügyfeleknek. Az biztos, hogy ezzel nem a klasszikus piackutatás vége jött el, hanem a kutató- és tanácsadó cégek által nyújtott szolgáltatások száma színesedett, és így az olyan kisebb költségvetéssel rendelkező vállalatok számára is megnyílt az adatokon alapuló döntéshozás útja, akik korábban nem tudtak egy többmilliós kutatást kigazdálkodni, azonban egy pár százezer forintos kutatás, vagy csak egy adatsor az adatwebshopból számukra is egy igazán jó befektetés a jövőbe.
2. ONLINE KVALITATÍV
A kvalitatív kutatások többsége az online térben marad
Habár a Covid-para csillapodott és szinte teljes egészében visszaköltözhetne a kvalitatív kutatás az offline térbe, egyelőre úgy tűnik, hogy a kvalitatív kutatók, válaszadók és a megbízók is jól érzik magukat az online fókuszcsoportok, mélyinterjúk, bulletin boardok, blogok és a mobiletnográfia világában. Több offline kvalitatív kutatás várható 2023- ban, de ez már meg sem fogja közelíteni a Covid előtti számot és azt gondolom, hogy ez jól is van így, hiszen amennyiben a kutatás célja, célcsoportja vagy egyéb tényezők nem indokolják, akkor az online kvalitatív módszerek is rengeteg hasznos, új insightsot tudnak adni ügyfeleinknek.
3. MOBIL ADATFELVÉTEL
A válaszadók egyre nagyobb része tölt ki kérdőíveket okostelefonján
Habár hajlamosak vagyunk azt gondolni, hogy folyamatosan csökken a kérdőívre választ adók száma, a saját tapasztalatunk szerint a véleményüket, javaslataikat megosztók aránya nem csökken olyan mértékben, mint ahogy azt gondoljuk. A több mint 20 éves online kutatási tapasztalat alapján elmondhatom, hogy elsősorban az elérési csatornák változtak és nem a válaszadási hajlandóság csökkent drámain. Míg 10 évvel ezelőtt szinte minden internetezőt elérhettünk e-mailen keresztül, addig ma ez az arány már csak válaszadók kevesebb mint felére igaz. A saját paneladataink szerint folyamatosan növekszik a kérdőívet mobilról kitöltők száma, hiszen míg pár éve 25-30 százalék volt, addig mára már 50 százalék felett van a kisképernyőn kérdőívet kitöltők aránya.
4. REPREZENTATÍV KUTATÁS
3 vs. 5 szempont szerint reprezentatív kutatások harca a minőségért
Ha már adatminőség… Nem gondoltam volna pár évvel ezelőtt, hogy újra kell tárgyalnia a szakmának az adatminőséggel kapcsolatos kérdéseket, azonban a nemzetközi, online adatfelvétellel foglalkozó nem piackutató cégek térnyerése és a velük együtt érkező három szempont szerinti súlyozás, újra feladta a leckét a piackutatóknak és az ügyfeleknek. A kérdés nehézsége nem az, hogy jobb-e az öt szempont szerint súlyozott adat, mert ez egyértelmű, hanem sokkal inkább az, hogy mikor lehet jó a három szempont szerint súlyozott adatbázis, ahol az iskolai végzettség és a településtípus nem szerepel a súlyozó adatokban és így előállhat – az a gyakran előforduló helyzet, hogy teljesen más eredményeket kapunk a két azonos kutatásból. A falusiakat, és az alacsony iskolai végzettségűeket nehezebb lekérdezni (ezért olcsóbb és gyorsabb a három szempont szerint súlyozott kutatás), tehát ha erre nem figyel az ügyfél és a kutató, akkor bizony egy ilyen kutatásban felülreprezentált lesz a budapesti, városi, felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya. Ha ez a célcsoport jó, akkor használható a három szempont, ha viszont valójában országos mintát szeretnél, akkor csak és kizárólag az öt szempont szerint reprezentatív kutatás adatai megfelelőek.
5. MIXED METHODS RESEARCH
A kvalitatív-kvantitatív-big data adatok együttes elemzésének a száma növekszik
A jövő, sőt már a jelen a holisztikus megközelítésé, amelynek alapja az adatforrások sokszínűségének és sokaságának az együttes értelmezése, elemzése. Az instant, quick&clear kutatásokkal látszólag ugyan ellenkező ez a trend, de pont ez is azt mutatja, hogy a sokféle ügyféligényre különböző megoldásokat nyújtanak a piackutató cégek. A jövő a hibrid elemzőké, akik nem kvantitatív vagy kvalitatív vagy big data elemzésekben gondolkodnak, hanem egy holisztikus elemzésben, ahol mindegyik területen otthonosan mozog a jó elemző. A stratégiai tervezéshez az ilyen típusú megoldások nyújtanak a jövőben biztos alapot, míg a taktikai, gyors döntésekhez ott vannak a kiváló instant megoldások.
6. WORKSHOP MÓDSZEREK
A kvalitatív módszerek kiegészülnek workshop típusú megoldásokkal
A workshop, a közös megértés és munka módszere egyre inkább alapja lesz a fejlesztéseknek, ahol az ügyfél munkatársai és a leendő felhasználók együtt gondolkodva hoznak létre értéket. Sokkal kevesebb a „látnok”, mint ahány fejlesztést indítunk, ezért is egyre sikeresebbek a UX, a service design és még több tucat hasznos és hasonló módszert nyújtó megoldások, amelyek ugyan nem oldanak meg mindent egy csapásra, de nagyon is jó és gyors módszertant kínálnak az ügyfeleknek a problémáik megoldására, az ötleteik előtesztelésére és fejlesztésére. Piackutatóként én is ezért kezdtem el service designnal foglalkozni több mint 4 évvel ezelőt és ahogy a human dentered fókuszú ügynökségek alkalmazzák a piackutatási módszereket, úgy a piackutatók is egyre gyakrabban alkalmazzák a kiváló SD-, UX-módszereket a kutatásaik során.
7. DASHBOARDOK
Egyre több tracking költözik dashbordra és így a hétköznapi munka részévé válik a kutatás.
Habár a dashboards nem váltja le a PPT-t, mégis lassan, de biztosan halad a saját maga útján és szép lassan beépül azon vállalatok hétköznapjaiba, ahol az adatvezérelt döntéshozás az egyik fő vezérelv. Az adatok elérése demokratizálódik és kapcsolódik a vállalat többi adathalmazához, hogy egy idő után a stakeholderek hasznos társává váljanak. Ma már a legtöbb piackutató cégnél van legalább egy dashboardos ember, aki nemcsak a kutatásban, de az adatok vizualizációjában is segíti az ügyfelek munkáját és azt gondolom, hogy ez így van jól.
A vállalati és a piackutatási adatok beillesztése a folyamatokba a vállalati döntéshozás sebességét növeli, az ügyfélfókuszú fejlesztésekkel a profitra vagyunk pozitív hatással, míg az „ügyfélhangok” becsatornázása és meghallgatása automatikusan elindítja a vállalatokat azon az úton, amelynek végén nemcsak a munkatársak, de a vásárlóik is elégedettebbek lesznek a jobb folyamatok, a jobb ügyfélélmény miatt. A piackutatás az egyik legjobb befektetés egy vállalat számára.