Cookie / Süti tájékoztató
Kedves Látogató! Tájékoztatjuk, hogy a honlap működésének biztosítása, látogatóinak magasabb szintű kiszolgálása, látogatottsági statisztikák készítése, illetve marketing tevékenységünk támogatása érdekében cookie-kat alkalmazunk. Az Elfogadom gomb megnyomásával Ön hozzájárulását adja a cookie-k, alábbi linken elérhető tájékoztatóban foglaltak szerinti, kezeléséhez. Kérjük, vegye figyelembe, hogy amennyiben nem fogadja el, úgy a weboldal egyes funkciói nem lesznek használhatók.
Részletek
Elfogadás
Elutasítom
Vissza
Van Der Wildt Nikolett Van Der Wildt Nikolett
Takács Borbála Takács Borbála

Nincs másik bolygónk, ezt kell megőrizni az utókornak, de hogyan?

Mégis hogyan használjuk a lehető legkevesebb természeti erőforrást, generálisan és egyéni szinten egyaránt? A válasz erre a körforgásos gazdálkodás és a reduce-reuse-recycle szentháromsága. Ebben a fejezetben konkrét példák segítségével tekintünk be mindhárom témába, hogy lássuk, milyen mély a nyúl ürege.

 

A körforgásos modell arra épül, hogy a termékek élettartamát a lehető legjobban meghosszabbítsuk, ezzel a lehető legkevesebb új, szűz erőforrást bevonva a termelési vagy értékteremtési folyamatba. Ezt három alapvető módon tehetjük meg:

• REDUCE: használjunk kevesebb természeti erőforrást, legyen szó energiáról vagy alapanyagokról

• REUSE: legyenek tartósabb termékek, használják többen egyszerre (sharing economy) vagy többen egymás után (használt cikkek reneszánsza)

• RECYCLE: hasznosítsuk újra a termékeket és csomagolóanyagokat

Amilyen egyszerűen hangzik mindez, olyan nehéz megvalósítani, hiszen alapvető ellentétben áll a folyamatos növekedésre épülő piacgazdasági modellel. Ezért nagyon fontos, hogy a körforgásos gazdaságra való áttérést a cégek önkéntes vállalásai mellett, erős szabályozással kell ösztönözni. Jelenleg a körforgásos modell szerint működő gazdálkodások aránya 6 százalék körül mozog Magyarországon. Ez jelentősen növekedni fog, hiszen az EU European Green Deal stratégiájának fontos építőeleme, hogy segítse a gazdálkodások átállását körforgásra. Ennek érdekében már számos intézkedést foganatosítottak (pl. egyszer használatos műanyagok tilalma).

 

REDUCE

Már elég régóta szó van róla, hogy talán túl sokat fogyasztunk, talán nincs is szükségünk ennyi mindenre, azonban ez a felismerés még nem igazán manifesztálódik tettekben, de ha mégis, akkor is inkább elsősorban anyagi okokból. Ugyanezen okok miatt került az emberek látótérébe az energiatudatosság – erről a témáról szól egyik keretes írásunk, Jöjjön Walaki címmel.

 

JÁKÓ ESZTER, az MMSZ elnökségi tagja

JÖJJÖN WALAKI!

Elolvasom

 

REUSE

A kiskereskedelem radikális átalakulásának korai szakaszában járunk. A piaci szereplők várakozásai, valamint a trendek alapján a következő öt évben közel megduplázódik majd világszinten a secondhand piac forgalma, meghaladva a 350 milliárd dolláros határt.

A használtcikk-piac globális szinten vizsgálva is virágzik, de különösen igaz a megállapítás azokra az országokra, ahol a gazdaság, a termékek elérhetősége önmagában nem indokolná feltétlenül, vagy legalábbis ilyen mértékben a fogyasztói szokások felülvizsgálatát. Bár az anyagi előnyök mind eladói, mind vásárlói oldalon továbbra is az elsődleges motivációk közé sorolhatók, a klímavédelem fontossága, a tudatos, fenntartható életvitel és vásárlói döntések további lendületet adhatnak olyan társadalmi csoportoknak is, amelyek számára a pénzügyi szempontok nem feltétlenül jelentenének indokot a peer-to-peer kereskedelemben való aktív részvételre.

Az online használtcikk-szektornak nem meglepő módon hatalmas lendületet adott a pandémia időszaka. Egyrészt korábban soha nem látott mértékben fejlődött a digitalizáció, másrészt rengeteg ember kényszerült újragondolni az őt körülvevő tárgyak hasznosságát, vagy éppen azok hiányát, harmadrészt a sokakat érintő anyagi bizonytalanság átgondoltabb költekezést indukált. A világjárványból való kilábalást pedig nagyon rövid fellélegzési időszak után globális recesszió követte. A korábbi válságok során is egyértelműen kirajzolódott, hogy a használtcikk-piac számára előnyös helyzetet teremt a gazdaság stagnálása, most azonban további katalizátorként jelennek meg a fentiekben említett társadalmi, politikai tényezők is.

2022-ben a hazai internetfelhasználók 65 százaléka adott el, vásárolt, vagy keresett valamilyen tárgyat online secondhand platformokon, és míg a korábbi években az volt megfigyelhető, hogy ez a tevékenység leginkább a harmincas éveiket kezdő, vagy annál idősebb korosztályt jellemzi, a trend egyértelműen változni látszik: mind hazánkban, mind globálisan igaz, hogy a Z generáció tagjai válnak a használtcikk-piac motorjává, jelentős hányaduk ugyanis összefüggésbe hozza a klímaváltozást, vagy éppen az az elleni küzdelmet saját fogyasztói döntéseivel.

A kiskereskedelem átalakulásához, illetve a használtcikk-piac bővüléséhez azonban önmagában nem elég a növekvő vásárlói (és eladói) érdeklődés. Kommunikációs szempontból markáns kihívás egyrészt a ‘használthoz’ kapcsolódó negatív konnotációk átformálása, másrészt az egyéni motivációk közösségi kontextusban (is) értelmezhető kibővítése. A piaci szereplők, a peer-to-peer használtcikk-kereskedelmet facilitáló, lehetővé tevő platformok számára pedig jelentős feladat, hogy szolgáltatásaik, a nyújtott vásárlási élmény tekintetében is valós alternatíváivá váljanak a ‘hagyományos’ e-kereskedői szektornak. Ez egyszerre jelenti a vásárlói élmény javítását funkcionális szempontok mentén (site ergonómia, termékstruktúra, biztonságos és kényelmes tranzakciók, logisztika, ügyfélszolgálat), és a vásárlói bizalom megteremtését, építését minőség-ellenőrzéssel, a jelenleginél magasabb szintű szolgáltatói felelősségvállalással. 

 

RECYCLE

Vannak olyan termékek, amiket természetüknél fogva nem lehet újra felhasználni, az FMCG szektor termékeinek zöme ilyen. Itt a kihívást a csomagolás jelenti, ráadásul – különösen az élelmiszerek esetén – nagyon szigorú minőségügyi, szavatossági követelményeknek is eleget kell tenni. Részben ennek következtében, részben pedig a költségek miatt kerül végül a legtöbb termék műanyag csomagolásba, ami kevésbé környezetbarát, hiszen fosszilis energiahordozókból állítják elő, viszont remekül újrahasznosíthatók.

Nagyon fontos a fogyasztóknak elmagyarázni az újrahasznosítás szükségességét és folyamatát, hiszen nekik is oroszlánrészük van abban, hogy végül mennyi anyag és hogyan hasznosul újra. Valójában ők jelentik a szűk keresztmetszetet, ugyanis nem áll rendelkezésre a piacon annyi másodlagos alapanyag, amit állandó jelleggel használni lehetne a gyártásban. Így nem marad más, mint egy-egy kisszériás, „butiktermék”, ami köré természetesen óriási PR-kampány párosul, de ez nem jelent igazi megoldást a tömeges szennyezésre, csupán felhívja a figyelmet a problémára.

Mindez nem azt jelenti, hogy kizárólag a fogyasztóra, a vásárlóra hárul az újrahasznosítás felelőssége, hanem azt, hogy nekik is részük van a változásban. Hiába teszik meg ugyanis az ipar és szabályozók a megfelelő lépéseket, hogy megteremtsék az újrahasznosítás technológiai és törvényi kereteit, ha nincs mit újra feldolgozni, akkor a legjobb rendszer sem fog működni.

A megoldást jelentő, körforgásos gazdálkodást szolgáló újrahasznosításnak három feltétele van:

  1. Kizárólag újrahasznosítható, anyagában, színében sztenderdizált csomagolóanyagok használata: fel kell áldozni a csomagolás nyújtotta egyediséget a fenntarthatóság oltárán!
  2. Hatékony begyűjtés: amennyit össze tudunk szelektíven gyűjteni, csupán annyi tud újrahasznosulni!
  3. Anyagában történő újrahasznosítás, aminek a jelentőségét a következő példán keresztül láthatjuk majd.

 

VAN DER WILDT NIKOLETT, a Szentkirályi Magyarország fenntarthatósági és PR-vezetője

KÖZEL A TELJES KÖRFORGÁSHOZ: KAPUBAN AZ ITALCSOMAGOLÁSOK VISSZAVÁLTÁSI RENDSZERE

Elolvasom

 

Vissza
Légy napra kész

Iratkozz fel a hírlevelünkre!

Iratkozz fel hírlevelünkre, hogy ne maradj le a fontos hírekről!