Értsük meg a karbonlábnyom-számítás alapjait és kommunikációját, és ismerjük fel, hogy a marketingdöntéseknek is van karbonlábnyoma! Ebben a részben szóba kerül még az elmúlt évek két hívószava: a biodiverzitás és a nature positivity is.
A karbonlábnyom mérése nem más, mint a vállalatok, termékek, szolgáltatások környezetre gyakorolt negatív hatásának számszerűsítése, vagyis annak a megállapítása, hogy mennyi „szén-dioxidba került” a természetnek az adott portéka. A számításnál azt fontos tisztázni, hogy milyen messze nézünk az értékláncban, milyen tényezőket veszünk figyelembe. Ennek az egységesítésére születtek meg az egyezményes számozású kategóriák, melyek egymásra épülnek, tehát minden kategória újabb és újabb tényezőkhöz köthető kibocsátást vesz figyelembe az addigiakon felül. A teljesség igénye nélkül és végtelenül leegyszerűsítve ezek a kategóriák a következők:
- gyártási folyamat saját kibocsátása
- gyártáshoz felhasznált külső energiaforrások kibocsátása
- bejövő és kimenő szállítások
- vásárolt anyagok, például alapanyagok vagy továbbértékesített áruk lábnyoma
- piaci eszközök lábnyoma
Amikor karbonsemleges termékről vagy szolgáltatásról hallunk, akkor a legfontosabb kérdés mindig az, hogy vajon melyik kategóriára deklarálja a gyártó a semlegesítést?
 |
BALOGH BARBARA, a VELUX közép-európai, regionális marketingigazgatója |
| VELUX A KARBONSEMLEGESÍTÉS ÚTJÁN |
| Elolvasom |
MARKETING A KARBONCSÖKKENTÉS ÚTJÁN
A reklámkampányok létrehozása, terjesztése gyakran nagy mennyiségű energiát és erőforrást igényel például nyomtatott anyagok, televíziós reklámok, rádióhirdetések, online hirdetések révén.
Hogyan építhetők be a zöldszempontok a reklámok közzétételébe? Mi a helyzet a kommunikációs eszközök használatával? Lehetnek azok is zöldek? Lehet-e mérni és ha igen, hogyan a marketingkommunikációs eszközök lábnyomát?
2023-ban már a karbonlábnyom mérésének is helye van a médiatervezésben. A médiavásárlás eredményességét eddig az elérés–affinitás–költséghatékonyság „szentháromságával” mérte a szakma. De most már elengedhetetlen, hogy a karbonlábnyom is felzárkózzon a fő indikátorok közé és mostantól szerencsésebb talán „szentnégyesről” beszélni és a jövőben figyelembe venni az egyes kommunikációs eszközök értékelése és kiválasztása során.
Már létezik olyan karbonkalkulátor, aminek segítségével képesek vagyunk megbecsülni az egyes kreatív anyagok fejlesztésének és közzétételének lábnyomát is.
MI AZ A KARBONTUDATOS MÉDIATERVEZÉS?
A médiatervezés során elérhető adatok alapján történik a becslés. Szükség van a különböző hirdetések paramétereire, méreteire, legyen az akár egy digitális dimenzió, akár egy magazin papírjának a minősége gramm/négyzetméterben. A számítás során a fenti inputokat összevetik az országonkénti sajátosságokkal, mint például az energetikai rendszer jellemzői. Az egyes országok fejlettsége és karbonsemlegességre való törekvései nagyban különböznek és ez nagyot nyom a latban.
Ezek után meg tudják becsülni például, hogy egy printkampány esetében a papírhoz való nyersanyagok mekkora karbonterhelést jelentenek. Meg tudjuk mondani, hogy a magazinok országon belüli átlagos terjesztése mekkora karbonlábnyommal jár. De nem csak a fizikai médiamegjelenésekről lehet becslést készíteni: akár egy TikTok-videó elkészítésének és kirakásának a karbonlábnyombecslésére is képesek. Tehát az egyes kampányok médiaeszközei mellé tudunk most már tonnában mért ekvivalens szén-dioxid-kibocsátást is társítani.
Figyelnünk kell arra, hogy ha közterületet javaslunk, akkor ha lehet, digitális közterületet javasoljunk, mert ennek karbonlábnyoma kisebb a hagyományoséhoz képest. De ha tévékampányt tervezünk, akkor érdemes a rövidebb szpothosszt előnyben részesíteni. Persze szem előtt tartva, hogy ha az üzenet nem mondható el 20 secben, akkor szükség van a hosszabb spotra. Meg kell találni az egyensúlyt az üzleti és a fenntarthatósági célok között.
A karbonlábnyom beemelése a tervezésbe arra is használható, hogy bizonyos médiapartnereket arra biztassunk, hogy mérjék és csökkentsék is a karbonlábnyomukat, és így akár többet használjuk őket a kampányok során.
Túl a semlegesítésen: Nature positivity
A nature postivitiy azt jelenti, hogy nemcsak semlegesítjük a vállalat környezeti lábnyomát, hanem azon túl, visszaadunk a természetnek, igyekszünk helyreállítani dolgokat. Ezeknek a programoknak a középpontjában gyakran a biodiverzitás áll, aminek csökkenése szakértők szerint minden másnál súlyosabb környezeti probléma, hiszen a sokszínűség bolygónk ökoszisztémájának záloga. Gondoljunk egy mérlegre! Ha sok pici súlyunk van, akkor az egyensúly könnyebben megtartható, míg ha pár nagy súlyunk van csak, akkor könnyebben billen a mérleg. Sajnos a helyzet egyre inkább az, hogy Földünk nagy részét mi, emberek és a táplálékunkként szolgáló ipari keretek között termesztett és tenyésztett élőlények népesítik be, kiszorítva olyan hasznos fajokat, amelyek a tápláléklánc egyes pontjain fontos szerepet töltenek be és hiányuk dominóhatást indíthat el. Az éghajlatváltozás, a szélsőséges időjárási viszonyok, mind-mind indikátora annak, hogy kezd felborulni az a természeti egyensúly, amely az emberiség kialakulását és fejlődését lehetővé tette. Márpedig, ha nincs egyensúly, akkor megszűnik a kiszámíthatóság. Minden közgazdász tudja, hogy minden fejlődés alapja a ciklikusság.
 |
VAN DER WILDT NIKOLETT, a Szentkirályi Magyarország fenntarthatósági és PR-vezetője |
|
A MATTONI PILLANGÓI |
| Elolvasom |